Paraziták az organizmusokban okozzák, Fertőzés | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár

Tartalomjegyzék

Teljes szövegű keresés Fertőzés infectioáltalában valamely anyag, lény stb. Igen sok értelemben használt szó. Fertőzött lehet p.

Orvosi szempontból a F. Noha a tudomány még nem állapította meg minden esetben, mégis a legnagyobb valószinüséggel kizárólag fejlődésre képes, tehát élő paraziták okozzák a fertőző betegségeket. Ezek a paraziták részben növények gombák, l. Bakteriumokrészben állatok l.

Bélférgek, Élősdiek, Protozoák. Az utóbbiak s az általuk okozott betegségek helminthiasis sokkal jobban ismertek, főleg Leuckart vizsgálatai óta.

1. Megbetegítenek a bennünk élő paraziták
2. Fertőzés – Wikipédia

Az ide tartozó epizoák és bélférgek életviszonyai aránylag egyszerüek, mérget ptomain nem produkálnak, szabad szemmel láthatók, ezért rendszerint nem a fertőző betegségek közös csoportjában, hanem külön tárgyalják óket.

A fertőző betegségek közé szorosabb értelemben tehát csak a górcsövi kicsinységü élősdiek - növényi paraziták és paraziták az organizmusokban okozzák - által okozott betegségek tartoznak.

Az ilyen betegség megindítója a fertőző anyag viruslehet egyrészt hasonló betegségben szenvedők váladéka, testrésze stb.

Ehhez képest a fertőző betegségeket két csoportra szokás felosztani. A ragályoknál contagium a virus csak az egyik egyénről közvetlenül a másikra vitetik, okozója tehát egy-egy obligát parazita, mely a szervezeten kivül vagy teljességgel nem él meg, vagy csak körülményes művi eljárásokkal s csak rövid ideig tenyészthető. Itt tehát a betegek azok, akik fertőzhetnek s akiktől óvakodni kell.

Paraziták és kórokozók

Ilyen kontagium a himlő, szifilis, bujafekély, kankó, tuberkulózis, orbánc, lepra, küteges hagymáz, rekurrens, kosz, veszettség, takonykór, lépfene stb. Másoknál a beteg nem képes közvetlenül fertőzni az egészségeket s a betegség terjedése a külső viszonyoktól függ miazma.

Ilyen a malaria, a sárgaláz, a pestis, az aktinomikozis stb.

Mi mozog a maszkokban? - Mit gondoltok? Kiderült az igazság?

A két csoport között vannak a miasmatico-contagiosus betegségek, melyeknél a fertőzés mindkét uton - közvetlen átvitel és táplálék - létre jöhet. Ilyenek főleg a tifusz, kolera. A kérdés tudományos szempontból különben még távolról sincsen eldöntve, s igy a fentebbi csoportosítás nem végleges, hanem a tudomány haladásához képest változó s egyes betegségekre még mindig nincsen pontosan meghatározva hovatartozóságuk.

Hogy F. A dispozició még kellőleg fel paraziták az organizmusokban okozzák derített tünemény, melynél fogva bizonyos állatfajok bizonyos virusokkal szemben kevesebb ellenállást fejtenek ki, tehát kisebb mennyiségü vagy kevésbé virulens virus férgek és éhség is hamarább áldozatul esnek, mint a hogy ezt nagyságuk vagy testsulyuk után várni lehetne. Igy a lépfenére leginkább disponált állat az egér; az oedema malignumra a tengeri malac, veszettségre a tengeri nyul.

Némely állati betegséget ennek alapján neveztek el egérvész, galambdifteria, tyukkolera, sertésorbánc, bivalyvész stb. A dispozició ellenkezője az immunitás, midőn valamely állatfaj egy bizonyos virulens virussal szemben teljesen refrectär, általa nem fertőzhető.

Testünk figyelmeztet

Igy a béka immun a lépfenével, a nyul a sercegő üszökkel, valamennyi állat a tifusz és kolerával szemben. Viszont az embert nem bántja a sercegő üszök, a Vibrio Metschnikoff, a Proteus vulgaris, Bac. A dispozició s az immunitás változó tulajdonságok, a gyermekek könnyebben kapnak vörhenyt, difteritiszt, szamárhurutot, kanyarót, mint a felnőttek, ezek viszont disponáltabbak a tuberkulozisra, piemiára, rákra stb.

Relative disponál p. A mig a fertőző betegségek egy részénél gyakoriak a recidivák p. Hogy a fertőző betegségek okai szemmel nem látható apró lényekben keresendők, már Terentius Varro Kr. Először látott ilyen organizmusokat Leuwenhoeck Az első parazita fajt leirta Schönlein Koszosság penésze ; utána a fontosabb felfedezések: Davaine lépfene